This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Negri, Ada: Anyaság (Maternità in Hungarian)

Portre of Negri, Ada
Portre of Kosztolányi Dezső

Back to the translator

Maternità (Italian)

Io sento, dal profondo, un'esile voce chiamarmi:

sei tu, non nato ancora, che vieni nel sonno a destarmi?

 

O vita, o vita nova!... le viscere mie palpitanti

trasalgono in sussulti che sono i tuoi baci, i tuoi pianti:

 

tu sei l'Ignoto. - Forse pel tuo disperato dolore

ti nutro col mio sangue, e formo il tuo cor col mio core;

 

pure io stendo le mani con gesto di lenta carezza,

io rido, ebbra di vita, a un sogno di forza e bellezza:

 

t'amo e t'invoco, o figlio, in nome del bene e del male,

poi che ti chiama al mondo la sacra Natura immortale.

 

E penso a quante donne, ne l'ora che trepida avanza,

sale dal grembo al core la stessa devota speranza!...

 

Han tutte ne lo sguardo la gioia e il tremor del mistero

ch'apre il loro seno a un essere novello di carne e pensiero.

 

Urne d'amore, in alto su l'uomo e la fredda scienza,

come su altar, le pone del germe l'inconscia potenza.

 

È sacro il germe: è tutto: la forza, la luce, l'amore:

sia benedetto il ventre che il partorirà con dolore.

 

Oh, per le bianche mani cucenti le fascie ed i veli

mentre negli occhi splende un calmo riflesso dei cieli:

 

pei palpiti che scuoton da l'imo le viscere oscure

ove, anelando al sole, respiran le vite future:

 

per l'ultimo martirio, per l'urlo de l'ultimo istante,

quando il materno corpo si sfascia, di sangue grondante:

 

pel roseo bimbo ignudo, che nasce - miserrima sorte...

su letto di tortura, talvolta su letto di morte:

 

uomini de la terra, che pure affilate coltelli

l'un contro l'altro, udite udite!... noi siamo fratelli.

 

In verità vi dico, poiché voi l'avete scordato:

noi tutti uscimmo ignudi da un grembo di madre squarciato.

 

In verità vi dico, le supplici braccia traendo:

non vi rendete indegni del seno che apriste nascendo.

 

Gettate in pace il seme nei solchi del campo comune

mentre le forti mogli sorridon, cantando, a le cune:

 

nel sole e ne la gioia mietete la spica matura,

grazie rendendo in pace e l'inclita madre, Natura.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.club.it/autori/rivista

Anyaság (Hungarian)

A mélyben az éjben csendes üzenet kél:

ugy-e te szólsz, édes, ki meg se születtél?

 

Ó élet, új élet!...a szivem megindul,

a te sírásodtól, a te csókjaidtól.

 

Ó kis ismeretlen. – míg a fényt eléred,

szívem a te szived, vérem a te véted:

 

kezeim kitárom, szelíden és lassan,

részegen kacagok, hogy őt megláthassam:

 

a jónak, a rossznak nevében idézlek,

hogy világra hozzon a nagy-nagy Természet.

 

Gondolok sok nőre, aki épp e percben

az édes reménytől sírva összerezzen!...

 

Glória szemükben, fátyolszerű titok,

mely egy új életnek véres utat nyitott:

 

férfinél nagyobb nő, te szerelem-kehely,

a gerjedő csíra oltárokra emel.

 

Szent legyen a csíra: az erő: az új hit,

legyen áldott a méh, mely kínba vajudik.

 

Ó a pólyát varró liliom-kezekre,

a szemre, amelyből a kék ég remeg le:

 

a görcsre, a jajra, melyből születendő

vággyal tör a napra a büszke jövendő:

 

a végső sikolyra, amikor ömölve

patakzik a vér a tárt anyai ölre:

 

a rózsás babára, aki – ó borzalom! –

sokszor úgy születik halotti paplanon:

 

földnek férfiai, halljátok a szavunk,

karddal fenekedők!... mi testvérek vagyunk.

 

Bizony mondom nektek, egy sors leng fölöttünk,

mind ily összeroncsolt anyaméhből jöttünk.

 

Bizony mondom nektek, hogy bűn a gyülölet,

tiszteljétek mindig az anyai ölet.

 

Vessetek férfiak, amíg napban égtek,

daloljon bölcsőnél erős feleségtek:

 

sohase keljetek ellene garázdán,

arassatok együtt a közös barázdán.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.hotdog.hu/irodalom

minimap