This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Parini, Giuseppe: A Nap (részlet) (Il Giorno (dettaglio) in Hungarian)

Portre of Parini, Giuseppe

Il Giorno (dettaglio) (Italian)

Bella vergine cuccia

 

Ahi fero giorno! allor che la sua bella

vergine cuccia de le Grazie alunna,

giovenilmente vezzeggiando, il piede

villan del servo con l'eburneo dente

segnò di lieve nota: ed egli audace

con sacrilego piè lanciolla: e quella

tre volte rotolò; tre volte scosse

gli scompigliati peli, e da le molli

nari soffiò la polvere rodente.

Indi i gemiti alzando: aita aita

parea dicesse; e da le aurate volte

a lei l'impietosita Eco rispose:

e dagl'infimi chiostri i mesti servi

asceser tutti; e da le somme stanze

le damigelle pallide tremanti

precipitâro. Accorse ognuno; il volto

fu spruzzato d'essenze a la tua dama;

ella rinvenne alfin: l'ira, il dolore

l'agitavano ancor; fulminei sguardi

gettò sul servo, e con languida voce

chiamò tre volte la sua cuccia: e questa

al sen le corse; in suo tenor vendetta

chieder sembrolle: e tu vendetta avesti

vergine cuccia de le grazie alunna.

L'empio servo tremò; con gli occhi al suolo

udì la sua condanna. A lui non valse

merito quadrilustre; a lui non valse

zelo d'arcani uficj: in van per lui

fu pregato e promesso; ei nudo andonne

dell'assisa spogliato ond'era un giorno

venerabile al vulgo. In van novello

signor sperò; ché le pietose dame

inorridìro, e del misfatto atroce

odiâr l'autore. Il misero si giacque

con la squallida prole, e con la nuda

consorte a lato su la via spargendo

al passeggiere inutile lamento:

e tu vergine cuccia, idol placato

da le vittime umane, isti superba.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://bepi1949.altervista.org

A Nap (részlet) (Hungarian)

Kutyus kisasszony bosszúja

 

Ah, végzetes e nap, midőn a szép kis

kutyus kisasszony, gráciák kegyeltje,

kedves-játékosan a szolga hitvány

lábát könnyű, finom, fehér fogával

találta megjelölni, s ő merészen

szentségtörő lábával úgy rugá meg,

hogy bukfencet vetett vagy hármat, aztán

háromszor rázta meg felborzolódott

szőrét, s a csípős port tüsszögve fútta

nemes orrából, és vonyítni kezdett.

Emberként szólni-vélted: Jaj, segítség,

s legott aranyívekről visszazengett

megszánva őt Echo, és odvaikból

előfutottak mind a szolgák, és a

felső lakosztályokból is remegve,

sápadtan mind a frájjok. És hogy hölgyed

magához tért szagos eszenctől, mellyel

orcáját hinték; mély harag és bánat

gyötörte, megvillant tekintete, hogy

a szolgát végigmérte, s bágyadt hangon

kutyuskáját háromszor szólította.

Hozzábúvott az, s bosszút esdni látszott.

S győztél kutyuska, gráciák kegyeltje,

a bűnös szolga reszket, s földre nézve

görnyedten hallja most ítéletét, mert

húsz éves szolgasága nem segített

és nem segített sok buzgó és titkos

Szolgálata s könyörgés érte, vagy az

igéret. Mert távozni kellett rögtön,

livré nélkül, miért egykor becsülték.

Azonban gazdát újat nem kapott, hisz

az érzőkeblű hölgyek megriadtak,

hallván a szörnyű tettet, és gyülölték,

ki elkövette. Igy útfélen fekszik

piszkos poronttyal, rongyos asszonyával,

és hasztalan panasszal ostromolja,

ki elhalad közömbösen, az útast.

Joggal jársz peckesen, kutyus kisasszony

bálvány, kiengeszteltek, áldozattal!



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap