This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Petrarca, Francesco: 159. Szonett (Szerelem! Dicsfényünket ámuljuk itt) (Sonetto CLIX (Stiamo, Amor, a veder la gloria nostra) in Hungarian)

Portre of Petrarca, Francesco

Sonetto CLIX (Stiamo, Amor, a veder la gloria nostra) (Italian)


Stiamo, Amor, a veder la gloria nostra,
Cose sopra natura altere e nove:
Vedi ben, quanta in lei dolcezza piove;
Vedi lume, che’l cielo in terra mostra.

Vedi, quant’ arte dora, e ’mperla, e ’nnostra
L’abito eletto, e mai non visto altrove;
Che dolcemente i piedi e gli occhi move
Per questa di bei colli ombrosa chiostra.

L’erbetta verde, e i fior di color mille
Sparsi sotto quell’elce antiqua e negra,
Pregan pur, che ’l bel, piè li prema, o tocchi;

E ’l ciel di vaghe e lucide faville
S’accende intorno, e ’n vista si rallegra
D’esser fatto seren da sì begli occhi.



PublisherBudapest, Magvető Kiadó
Source of the quotationSzerb Antal: Száz vers. Negyedik kiadás. 42. p.

159. Szonett (Szerelem! Dicsfényünket ámuljuk itt) (Hungarian)

 

Szerelem! Dicsfényünket ámuljuk itt,
Földöntúli és fennkölt, új csodákat,
Látod, belőle mennyi báj sugárzik,
S látsz égből földre küldött fénycsóvákat.
 
Látod, mily művészi gonddal borítja
Arannyal a sehol sem látott kelmét;
Lábát és szemét oly bájjal jártatja
Ezen szép domboknak árnyas sövényén.
 
A zöld fű s a tarka virágok vágyják
A vén és sötét tölgy alatt szerteszét
Kecses lába nyomát, vagy érintését.
 
Körötte a kóbor s fényes szikrától
Az égbolt lángba borul és felderül,
A szép szemeket látván örömet ül.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.osservatorioletterario.net

minimap