Sonetto CLIX (Stiamo, Amor, a veder la gloria nostra) (Italian)
Stiamo, Amor, a veder la gloria nostra, Cose sopra natura altere e nove: Vedi ben, quanta in lei dolcezza piove; Vedi lume, che’l cielo in terra mostra.
Vedi, quant’ arte dora, e ’mperla, e ’nnostra L’abito eletto, e mai non visto altrove; Che dolcemente i piedi e gli occhi move Per questa di bei colli ombrosa chiostra.
L’erbetta verde, e i fior di color mille Sparsi sotto quell’elce antiqua e negra, Pregan pur, che ’l bel, piè li prema, o tocchi;
E ’l ciel di vaghe e lucide faville S’accende intorno, e ’n vista si rallegra D’esser fatto seren da sì begli occhi.
Publisher | Budapest, Magvető Kiadó |
Source of the quotation | Szerb Antal: Száz vers. Negyedik kiadás. 42. p. |
|
159. Szonett (Szerelem! Dicsfényünket ámuljuk itt) (Hungarian)
Szerelem! Dicsfényünket ámuljuk itt, Földöntúli és fennkölt, új csodákat, Látod, belőle mennyi báj sugárzik, S látsz égből földre küldött fénycsóvákat. Látod, mily művészi gonddal borítja Arannyal a sehol sem látott kelmét; Lábát és szemét oly bájjal jártatja Ezen szép domboknak árnyas sövényén. A zöld fű s a tarka virágok vágyják A vén és sötét tölgy alatt szerteszét Kecses lába nyomát, vagy érintését. Körötte a kóbor s fényes szikrától Az égbolt lángba borul és felderül, A szép szemeket látván örömet ül.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.osservatorioletterario.net |
|