Pozzani, Claudio: Magadban keresd a hangot ha nem érzed (Cerca in te la voce che non senti in Hungarian)

(invocazione per voce, cassa toracica e solitudine)
 
Cerca in te la voce che non senti
mangia l'universo se non la comprendi
 
Basse case dai tetti spioventi
lacrimanti pioggia da gronde ormai marce
Profumo di terra, di foglie, di stagni
e sinistri paesaggi di candido marmo
 
Cerca in te la voce che non senti
mangia l'universo se non la comprendi
 
Vermi che giacciono sotto il fondo fangoso
topi che nuotano in ruscelli d'acciaio
Fumo di nebbia, auto veloci
che brucano leste tagliatelle d'asfalto
 
Cerca in te la voce che non senti
mangia l'universo se non la comprendi
 
Ombra di creta camminano stanche
scuotendo bassa la conica testa
Obliqui fantasmi stampati sul muro
ricordano fughe e cavalli di frisia
 
Il buio comincia a specchiarti la mente
mentre tutto diventa effervescente e verde...

(fohász a hangokhoz, mellkashoz, magányhoz)
 
Magadban keresd a hangot ha nem érzed
fald fel a mindenséget ha nem érted
 
Alacsony házak alpesi tetővel
rothadó ereszük esőt könnyezik
Föld szaga, levelek, tócsák szaga
és gyászos tájak fehérlő márványból
 
Magadban keresd a hangot ha nem érzed
fald fel a mindenséget ha nem érted
 
A sár mélyén férgek hevernek
acél folyókban úszkálnak egerek
Köd füstje, villámgyors autók
szapora aszfalt-tésztát legelnek
 
Magadban keresd a hangot ha nem érzed
fald fel a mindenséget ha nem érted
 
Kréta-árnyak baktatnak lankadtan
kúpfejüket ingatják egyre csak mélyebben
Ferde rémképek vetülnek a hosszú falakra
menekülés és fríz lovak csapata egyszerre
 
Magadban keresd a hangot ha nem érzed
fald fel a mindenséget ha nem érted…