Quasimodo, Salvatore: Majdnem epigramma (Quasi un epigramma in Hungarian)

Il contorsionista nel bar, melanconico
e zingaro, si alza di colpo
da un angolo e invita a un rapido
spettacolo. Si toglie la giacca
e nel maglione rosso curva la schiena
a rovescio e afferra come un cane
un fazzoletto sporco
con la bocca. Ripete per due volte
il ponte scamiciato e poi s'inchina
col suo piatto di plastica. Augura
con gli occhi di furetto
un bel colpo alla Sisal e scompare.
La civiltà dell'atomo è al suo vertice.

A mulató kígyóembere, szomorú
cigányképű legény, felpattan
a sarokból és gyors mutatványra
készül. Kabátját leveti
és vörös trikóban hátrafelé hajlítja
gerincét, s mint egy kutya,
megragadja fogával a padlón heverő
maszatos zsebkendőt. Kétszer is megismétli
ingujjban a hidat, azután meghajlik
plasztik-tányérjával. Menyét-szemével
kacsint, ahogy Sisal szokott és eltűnik.
Az atom-civilizáció tetőpontjára ért.