This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Quasimodo, Salvatore: Tindari tájai (Vento a Tindari in Hungarian)

Portre of Quasimodo, Salvatore
Portre of Képes Géza

Back to the translator

Vento a Tindari (Italian)

Tindari, mite ti so

Fra larghi colli pensile sull’acque

Delle isole dolci del dio,

oggi m’assali

e ti chini in cuore.

 

Salgo vertici aerei precipizi,

assorto al vento dei pini,

e la brigata che lieve m’accompagna

s’allontana nell’aria,

onda di suoni e amore,

e tu mi prendi

da cui male mi trassi

e paure d’ombre e di silenzi,

rifugi di dolcezze un tempo assidue

e morte d’anima

 

A te ignota è la terra

Ove ogni giorno affondo

E segrete sillabe nutro:

altra luce ti sfoglia sopra i vetri

nella veste notturna,

e gioia non mia riposa

sul tuo grembo.

 

Aspro è l’esilio,

e la ricerca che chiudevo in te

d’armonia oggi si muta

in ansia precoce di morire;

e ogni amore è schermo alla tristezza,

tacito passo al buio

dove mi hai posto

amaro pane a rompere.

 

Tindari serena torna;

soave amico mi desta

che mi sporga nel cielo da una rupe

e io fingo timore a chi non sa

che vento profondo m’ha cercato.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.italialibri.net/opere/ventoatindari.html

Tindari tájai (Hungarian)

Tindari, enyhe, szelíd vagy te

az isten szigeteinek

vizére hajló tágas dombok között —

ma megrohansz és

szívemre borulsz.

 

Meredek légörvényben emelkedem magasba,

felröppenek fenyők szelében

és a csapat, mely könnyedén követett,

a levegőben eltávolodik

hangok hulláma és szerelem lefoszlik,

és te elmosod emlékezetemben

a gonoszt, ki a földről elűz,

a félelmet az árnyaktól, a csendtől,

hol valaha édes menedékre leltem,

s megtöröd a lélek halálát.

 

Előtted ismeretlen a föld,

amelybe bele kell vesznem naponta,

míg táplálok titkos szótagokat:

más fény koppaszt le téged az üvegek fölött,

éjszakai ruhádban,

és csöndes öröm, nem enyém,

nyugszik öledben.

 

Keserű a számüzetés,

és mit beléd zártam, a keresés

összhangból ma vággyá változik át:

hívja és várja a korai halált.

És minden szerelem védekezés a szomorúságban.

hangtalan átkelés a homályon,

melynek túlsó partján letetted

megszegni való keserű kenyerem.

 

Tindari megtelik derűvel;

édes barát ébreszt fel és

egy szikláról felnyújt engem az égbe,

és félelmet színlelek annak, aki nem tudja,

hogy szolgáim a vakmerő szelek.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap