Saba, Umberto: Asszony (Donna in Hungarian)
Donna (Italian)Quand'eri giovinetta pungevi come una mora di macchia. Anche il piede t'era un'arma, o selvaggia. Eri difficile a prendere.
Ancora giovane, ancora sei bella. I segni degli anni, quelli del dolore, legano l'anime nostre, una ne fanno. E dietro i capelli nerissimi che avvolgo alle mie dita, più non temo il piccolo bianco puntuto orecchio demoniaco.
|
Asszony (Hungarian)Mikor még kislány voltál, karmoltál, szederbozótként. S fegyver volt a lábad, és, ó, te kis vadállat, alig lehetett hozzád érni.
Most is ifjú vagy, most is szép vagy. Az évek s a fájdalom jelei fűzik össze és egyesítik útaink. Koromszín fürtjeid mögött, melyek ujjaimra fonódnak, szívem többé már nem retteg, láttán a fehér kis ördögfüleknek.
|