Ulisse (Italian)
Nella mia giovanezza ho navigato
lungo le coste dalmate. Isolotti
a fior d’onda emergevano, ove raro
un uccello sostava intento a prede,
coperti d’alghe, scivolosi, al sole
belli come smeraldi. Quando l’alta
marea e la notte li annullava, vele
sottovento sbandavano più al largo,
per sfuggirne l’insidia. Oggi il mio regno
è quella terra di nessuno. Il porto
accende ad altri i suoi lumi, me al largo
sospinge ancora il non domato spirito,
e della vita il doloroso amore. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.antelitteram.com/antologia/saba/ulisse.htm |
|
Ulysses (Hungarian)
Ifjúkoromban bejártam hajómmal a dalmát partvidéket. Földdarabkák bukkantak ki a vízből, rajtuk olykor halászmadár pihent, zsákmányra lesve; algás, nyálkás szirtek, a napsütésben szépek, akár az ékkövek. Ha éjjel, vagy dagálykor semmibe vesztek, élre dőlve húztak a hajók nyílt vizekre cselvetésük elől. Mai világom ez itt, a senki földje. Fényeit másnak gyújtja a kikötőhely, engem a még töretlen szellem és az élet fájó szeretete a vízre űz.
Uploaded by | Sebestyén Péter |
Source of the quotation | http://versumonline.hu/vers/umberto-saba-ulysses-2/ |
|