Ungaretti, Giuseppe: Ereimben (Nelle vene in Hungarian)
Nelle vene (Italian)Nelle vene già quasi vuote tombe L'ancora galoppante brama, Nelle mie ossa che si gelano il sasso, Nell'anima il rimpianto sordo, L'indomabile nequizia, dissolvi;
Dal rimorso, latrato sterminato, Nel buio inenarrabile Terribile clausura, Riscattami, e le tue ciglia pietose Dal lungo tuo sonno, sommuovi;
Il roseo improvviso tuo segno, Genitrice mente, risalga E riprenda a sorprendermi; Insperata risùscitati, Misura incredibile, pace;
Fa, nel librato paesaggio, ch'io possa Risillabare le parole ingenue.
|
Ereimben (Hungarian)Ereimben, már mint üres sírokban A még szilaj vágy lángolását, A szikla-dermedtséget csontjaimban, A süket szánom-bánomot szívemben, A fékevesztett romlottságot oldd fel;
A lelkifurdalástól, e szünetlen Csaholástól a szó-nincs-rá sötétben, Szörnyű klauzúrámban Válts végre meg, s emeld rám végre hosszú Álmodból irgalmas pilláidat;
A te sugárzó, váratlan jeled Gyúljon fölém, teremtő értelem, Légy úrrá ismét sorsomon, Támadj fel - kit már nem reméltem -, Ó béke: mérték, hihetetlen;
Add, hogy a meghiggadt vidéken újra Betűzni tudjam az őszinte szókat.
|