This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Phaedrus, Gaius Iulius: Ranæ Regem Petentes

Ranæ Regem Petentes (Latin)


  Athenæ cum florerent æquis legibus,
Procax libertas civitatem miscuit
Frenumque solvit pristinum licentia.
Hic conspiratis factionum partibus
Arcem tyrannus occupat Pisistratus.
Cum tristem servitutem flerent Attici
(Non quia crudelis ille, sed quoniam gravis
Omnino insuetis), onus et cœpissent queri,
Æsopus talem tum fabellam rettulit.

  Ranæ vagantes liberis paludibus
Clamore magno regem petiere ab Iove,
Qui dissolutos mores vi compesceret.
Pater deorum risit atque illis dedit
Parvum tigillum, missum quod subito vadi
Motu sonoque terruit pavidum genus.
Hoc mersum limo cum iaceret diutius,
Forte una tacite profert e stagno caput
Et explorato rege cunctas evocat.
Illæ timore posito certatim annatant
Lignumque supera turba petulans insilit.
Quod cum inquinassent omni contumelia,
Alium rogantes regem misere ad Iovem,
Inutilis quoniam esset qui fuerat datus.
Tum misit illis hydrum, qui dente aspero
Corripere cœpit singulas. Frustra necem
Fugitant inertes, vocem præcludit metus.
Furtim igitur dant Mercurio mandata ad Iovem,
Afflictis ut succurrat. Tunc contra deus:
«Quia noluistis vestrum ferre» inquit «bonum,
Malum perferte». – «Vos quoque, o cives» ait
«Hoc sustinete, maius ne veniat malum».



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationhttp://mythfolklore.net/aesopica/phaedrus/12.htm

A békák királyért folyamodnak a főistenhez (Hungarian)

  Míg mind egyenlők voltak a jó athéniak,
Gaz – azaz a féktelenség – verte fel államuk,
A népség sutba dobta ős erényeit.
Pártok születtek, és egy összeesküvés
Tirannus-trónra ülteté Peiszisztratoszt.
Nyögé a szolgaságot mind keservesen
(Nem önkényét, csak új, szokatlan terheit,
adóit), és ágálni kezdtek ellene.
Ekkor költé Aiszóposz ezt a tanmesét.

  A békák nyakló nélkül laktak lápokat,
Aztán királyért nyaggaták a Juppitert,
Hogy móresre tanítsa úgymond mindüket.
A főisten nevetve pottyantott oda
Egy tuskót, keltve loccsanást és pleccsenést,
Mozgás- és hangzavart is; lett nagy rémület.
A tönk a nyálkás vízben ott napokig hevert,
Míg fölmerészkedett egy kuksi békafő
Királypróbálni; osztán hívta társait.
Jöttek, legyűrve remegésük, kíváncsian,
S a tönkre pimaszul ugrál az egész békaság.
Hogy minden békamocsokkal elborítva ez,
Új s jobb királyért küldöttet menesztenek,
Mivel az, ki adatott volt, úgymond semmit sem ér.
No, erre hidrát küld az isten, nagyfogút,
S az békafalni kezd. Szaladnak a vész elől,
De hiába; roggyan a láb, torkot szorít a félsz.
Szalajtja Mercuriust most suttyomban a nép
Megváltásért; de válaszolja Juppiter:
»A jót nem tudtátok ti megbecsülni«, mond,
»Hát faljátok a rosszat.« – »Nos, polgár urak,
»A rosszat nyeljétek le a még rosszabb helyett.«


.........................................................
A vers prozódiája: az ún. jambikus trimeter v. triméter kevésbé szigorú formája (jambus = u — , meter  = két jambus):

x —     x —  |  x —     x —  |  x —     u  x

= hosszú szótag, u = rövid szótag, x = tetszőleges: rövid vagy hosszú. A harmadik vagy a negyedik láb közepén caesura azaz sormetszet van; a latinban és a magyarban a caesura lehet puszta szóhatár, bár jobb, ha valamiféle mondattani határ is egyben. — Olykor egy-egy szótag helyén (az utolsó szótagot kivéve) állhat két rövid szótag is, pl.:

Lignumque   supera turba    petulans in-    silit.

— —        u   uu | — —    u  uu | — —        u —

S a tönkre pimaszul ug-   rál az egész bé-   kaság.

u —        u  uu | — —        — uu | — —       u —


Aiszóposz = latinosan: Æsopus, Ezopus.
Juppiter (Iuppiter) vagy Jupiter, kiejtése: Júpiter.



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap