Šimkus, Vladas: Sancta simplicitas (Sancta simplicitas in Hungarian)

Nei badas, nei maras, nei karas
nesudrumstė sielos tyrumo.
Aš būčiau dievaž vegetaras,
jei dešros prinoktų ant krūmų.

Nemėgstu nei šmeižto, nei maišto,
nei šiaip atskirų intrigantų.
Man tūkstančius metų neaišku,
kaip mano vaikai atsiranda.

Aiškumas aiškumui nelygu
Tiesa anaiptol nevienoda.
Žinau, kad netrūksta dalykų,
Kurių ir nereikia žinoti.

Kai degina kur filosofą,
Ant laužo dar užmetu malką.
Nereikia galvoti: „Jam sopa".
Galvokim verčiau: „Jam nešalta".

Se háború, se éhinség, se pestis
nem zavarták a lélek tisztaságát.
Növényevő lenne lelkem s a test is,
ha kolbász töltené a bokor ágát.

Rágalmazást, lázítást megvetettem
mindig s a mindenféle intrikákat.
Ezer éve sem világos előttem,
honnan kapok fiakat, unokákat.

Világosság s világosság: ez kettő.
Igazság s más igazság: nem egyforma.
Sok oly dolog van, amit tudni meddő,
sőt, mit tudni nem kell, akad gyakorta.

Ha filozófusok máglyán elégnek,
a lángokba vetek még egy hasábot.
Nem azt kell gondolni: „Fájhat szegénynek."
Gondoljuk inkább: „Ne fázzék az áldott."