Herzberg, Judith: Nee er is geen tweede leven

Nee er is geen tweede leven nee mijnheer
ik weet het, wij moeten redelijk zijn.
Maar ik begrijp de wens van pharao's
alles wat nu is te omarmen desnoods
in steen omarmen (de schaduw
in de plooien van de kussens die
nadat de levenden zijn opgestaan
in vorm van leven bleven liggen)
ja, zou dit ook in stenen doos
dit zonnige vertrek, dit sterk
gemerkte uur - voorbij de laatste dag
mee willen slepen.

Nem nincs második élet nincsen míjnheer
tudom, tudom, legyünk csak józanok.
De megértem a fáraók vágyát
átölelni mindent a mában ha kell
kőben átölelni (odvában
az árnyat a párnáknak melyek
az élők miután felkeltek
az élet nyomatát őrizve hevertek)
igen, ezt is kődobozban
ezt a napfényes helyiséget, ezt az erősen
megjelölt órát - az utolsó nap múltán
magammal cipelném.