This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Cruz e Sousa, João da: Egyedül! (Só in Hungarian)

Portre of Cruz e Sousa, João da
Portre of Tótfalusi István

Back to the translator

(Portuguese)

Muito embora as estrelas do Infinito

Lá de cima me acenem carinhosas

E desça das esferas luminosas

A doce graça de um clarão bendito;

 

Embora o mar, como um revel proscrito,

Chame por mim nas vagas ondulosas

E o vento venha em cóleras medrosas

O meu destino proclamar num grito,

 

Neste mundo tão trágico, tamanho,

Como eu me sinto fundamente estranho

E o amor e tudo para mim avaro…

 

Ah! como eu sinto compungidamente,

Por entre tanto horror indiferente,

Um frio sepulcral de desamparo!



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://saber-literario.blogspot.hu

Egyedül! (Hungarian)

Habár csillagai a Végtelennek

kedvesen intenek felém az égről,

habár az áldott ragyogásu fénykör

édes, szelíd sugarakkal üzenget;

 

habár a tenger, száműzött fegyencet,

engem hív a hullámok permetéből,

s habár a szél haragosan felém tör

mint süvöltő hírnöke végzetemnek –

 

e tragikus és roppant tág világon

magam mily örök idegennek látom

s mily fukarnak irántam a szerelmet!...

 

Ah! mily emésztő, mély bánattal érzem,

hogy csupa egykedvű rémség a részem,

s magányom síri fagyossága ellep.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap