This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Oliveira, Carlos de: Estrelas

Portre of Oliveira, Carlos de

Estrelas (Portuguese)

O azul do céu precipitou-se na janela. Uma vertigem, com certeza. As estrelas, agora, são focos compactos de luz que a transparência variável das vidraças acumula ou dilata. Não cintilam, porém.

Chamo um astrólogo amigo:

«Então?»

«O céu parou. É o fim do mundo».

Mas outro amigo, o inventor de jogos, diz-me:

«Deixe-o falar. Incline a cabeça para o lado, altere o ângulo de visão».

Sigo o conselho: e as estrelas rebentam num grande fulgor, os revérberos embatem nos caixilhos que lembram a moldura dum desenho infantil.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://oassobio.wordpress.com

Csillagok (Hungarian)

Az ég kékje rázuhant az ablakra. Szédülés, semmi kétség. A csillagok most sűrű fényű lámpácskák, az üveg egyenetlen áttetszősége egybegyűjti vagy szétszórja fényüket. Vagyis nem hunyorognak.

Hívom egy csillagjós barátomat:

„Nos?"

„Az ég megállt. Itt a világ vége."

De a másik barátom, aki játékokat talál ki, azt mondja nekem:

„Hagyja csak, hadd beszéljen. Billentse kissé oldalra a fejét, változtasson a látószögön.”

Szót fogadok neki: és a csillagok megint felszikráznak, a fénysugaracskák nekiütődnek az ablakkeretnek, amely gyermekrajzok keretére emlékeztet.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap