Régio, José: A Jaula e as Feras
A Jaula e as Feras (Portuguese)Vivem centos de doidos nesse hospício (Quem no diria, olhando cá de fora…?!) E o portão dança já no velho quício, Dança, e faz entrar mais a toda a hora…
Trazem todos um sonho, um crime, um vício, E foram reis lá muito longe, outrora… E em seus rostos de espanto ou de flagício Não sei que ausência atroz se comemora !
Faz medo e angústia olhá-los bem nos olhos; E, lá por trás das grades e ferrolhos, Estoiram de ansiedade desmedida.
- Meu corpo, ó meu hospício de alienados ! Abre-te aos meus desejos enjaulados, Deixa-os despedaçar a minha vida !
|
A ketrec és a vadállatok (Hungarian)Őrültek hazája ez az ispotály (hinné, ki odakintről nézi őket ... ?) Nyűtt sarokvasán a kapu táncot jár S be egyre több jövevényt özönöltet.
Gyarlók mind: álmot és sok bűnt hordnak, bár Királyként élték meg a múlt időket ... Gonosz arcukra kiül a borzadály Kegyetlen hiány-emléktől gyötörtek.
Szemükbe ijesztő nézés költözött És ott a rácsok és a zárak mögött Csökött türelmük robbanásig feszül.
- Test, idegeneknek szolgálsz menhelyül! Nyílj meg, vágyaim bezárni nem lehet Engedd, szaggassák szét az életemet.
|