Rosa, António Ramos: A dolgok csöndes pompája (O aparato silencioso das coisas in Hungarian)
|
O aparato silencioso das coisas (Portuguese)As coisas surgem vivas obscuras nuas secas e marinhas mar e som desveladas são paredes redondas e palmas e jarros no silêncio vivos jorros
surdas surdas mar silêncio teclas quase pungentes brancas na memória mais que serenas temperadas trémulas imóveis altas impenetráveis rudes
presenças intocáveis sem espanto assombro puro ó terra modelada a pão e vinho ó gérmenes de água
o sol é fibra e fome alimento do olhar feliz repouso apaixonada mão contida e o espaço que limpais respira ó profundas
teclas temperadas trémulas
Ó fontes de vertigem lenta parede branca disposta como as tortes neutras simples definindo ombros braços punhos mãos matéria desnuda formas só de matéria
terra dura veias que assomam sulcos próximas profundas trémulas
teclas
|
A dolgok csöndes pompája (Hungarian)Elevenen mutatkoznak meg a dolgok sötétek és meztelenek szárazak és sótól kivertek a virrasztó tenger és hang mint gömbölyded fal jelenik meg s mint megtapsolt győzelmek pálmái és korsók s csöndből fölvirágzó vizek
a dolgok titkosak tompák süketek érzéketlenek billentyűk kínzó-fehéren fájdalmasan az emlékezetben a derűtől tobzódva hangolódnak fel reszketők mozdulatlanok magasak kikezdhetetlenek bárdolatlanok
érinthetetlen jelenlétek ijedtség ámulat s meglepetés nélkül ó kenyér és bor formáihoz idomított föld ó vizeknek csírái
a napsugár mint rostszál tápláléka éhes tekinteteknek boldog nyugalom s szenvedélyben megtorpanó mozdulat... s az űr mit megtisztítotok tüdőt dagasztón lélegezz ó mélységben
billentyűk reszketésig fölajzva
Ó a szédület forrásvidékei lassú fehér fal készen a magasságra mint a tornyok semleges egyszerűségükben jelenítve meg vállakat karokat öleket kezeket csupasz anyag formák csak anyagból
vétettek durva földből barázdákkal erezettek közeliek mélyek reszketők
billentyűk
|
