Dinescu, Mircea: Téli engedékenység (Indulgenţă de iarnă in Hungarian)

Fereşte-mă Doamne de cei ce-mi vor binele
de băieţii simpatici
dispuşi oricînd la o turnătorie voioasă
de preotul cu magnetofonul sub sutană
de plapuma sub care nu poţi intra fără să dai bună seara
de dictatorii încurcaţi în strunele harfei
de cei supăraţi pe propriile lor popoare
acum cînd se-apropie iarna
şi n-avem nici ziduri înalte
nici gîşte pe Capitoliu
doar mari provizii de îngăduinţă şi spaimă

Óvj meg, Uram, azoktól, kik a javadat akarják
a rokonszenves fiúktól
akik bármikor kaphatók egy vidám besúgásra
a palástja alatt magnót rejtő paptól
a paplantól mely alá csak jó estét köszönve bújhatsz
a hárfa húrjai mellett tépelődő diktátoroktól
azoktól akik saját népükre orrolnak
mert mikor a tél közeleg
és magas falaink sincsenek
meg libák sem a Capitoliumon
csupán nagy készletek engedékenységből és rémületből