Vasile, Alecsandri: A csillagok (Stelele in Hungarian)

De la mine pân' la tine

Numai stele şi lumine!


Dar ce sunt acele stele?

Sunt chiar lacrimile mele


Ce din ochii-mi au zburat

Şi pe cer s-au aninat


Cum se-anină despre zori

Roua limpede pe flori!...


Vărsat-am multe din ele

Pentru soarta tării mele!


Multe pentru cei ce sunt

Pribegiţi de pe pământ!


Multe lacrimi de jelire...

Iar de dulce fericire


Ah! Vărsat-am numai două,

Şi-s luceferi amândouă!

Az út mely tőlem hozzád ér,

csupa csillag, csupa fény.

De mik azok a csillagok?

Minden könnyem ott ragyog,

mik szememből kirepülve

felkapaszkodtak az égre

ahogy reggel tiszta harmat

öleli a virágokat.

Rengeteg könnyet hullattam,

mikor hazámat sirattam!

Sirattam a koldusokat,

földönfutó voltuk miatt!

Elsirattam annyi mindent...

De édes boldogság könnyet

kettőt ejtettem, nem többet,

s mindkettőből üstökös lett!