This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Annyenszkij, Innokentyij Fjodorovics: Behozták a gyertyát (Свечку внесли in Hungarian)

Portre of Annyenszkij, Innokentyij Fjodorovics

Свечку внесли (Russian)

Не мерещится ль вам иногда,

Когда сумерки ходят по дому,

Тут же возле иная среда,

Где живем мы совсем по-другому?

 

С тенью тень там так мягко слилась,

Там бывает такая минута,

Что лучами незримыми глаз

Мы уходим друг в друга как будто.

 

И движеньем спугнуть этот миг

Мы боимся, иль словом нарушить,

Точно ухом кто возле приник,

Заставляя далекое слушать.

 

Но едва запылает свеча,

Чуткий мир уступает без боя,

Лишь из глаз по наклонам луча

Тени в пламя сбегут голубое.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://annenskiy.ouc.ru

Behozták a gyertyát (Hungarian)

Nem rémlik-e néha neked,

Hogy az est puha szürkületében,

Közel van egy oly közeged,

Hol más ez a lét is egészen.

 

Hol ölelkezik árnnyal az árny,

Az a perc csodatéte az égnek,

S egymásba hatol sugarán

A szemünknek a lényem, a lényed.

 

Nem ijesztjük el ezt a csodát,

Moccanva se, szólva se, félve,

Mint távoli táj moraját

Figyelő, ki fülelget az éjbe.

 

De ha gyertya lobog, e világ

Elenyészik, a semmibe szállva,

Csak a szem sietős sugarán

Iramodnak az árnyak a lángba.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.niif.hu

minimap