This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Cvetajeva, Marina: Ахматовой 2. «Охватила голову и стою…»

Portre of Cvetajeva, Marina

Ахматовой 2. «Охватила голову и стою…» (Russian)

Охватила голову и стою,

– Что людские козни! –

Охватила голову и пою

На заре на поздней.

 

Ах, неистовая меня волна

Подняла на гребень!

Я тебя пою, что у нас – одна,

Как луна на небе!

 

Что, на сердце во́роном налетев,

В облака вонзилась.

Горбоносую, чей смертелен гнев

И смертельна – милость.

 

Что и над червонным моим Кремлём

Свою ночь простёрла,

Что певучей негою, как ремнём,

Мне стянула горло.

 

Ах, я счастлива! Никогда заря

Не сгорала чище.

Ах, я счастлива, что тебя даря,

Удаляюсь – нищей,

 

Что тебя, чей голос – о глубь, о мгла! –

Мне дыханье сузил,

Я впервые именем назвала

Царскосельской Музы.

 

 

22 июня 1916



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://ru.wikisource.org/wiki

Аhmatovának 2. „Arcom rejtve állok én elébed…” (Hungarian)

Arcom rejtve állok én elébed

- nem zavart meg ármány -,

arcom rejtve énekellek téged

alkonyatnak árnyán.

 

Mily vad hullám vett a tarajára,

s száguld messze vélem!

Énekellek, hullám-vélem-árva -

hold vagy éji égen!

 

Ki, mint holló, szállt az égi fára,

s fellegekben jár most.

Horgasorrú! - kinek mérge-átka

s kegye is halálos.

 

Ki a vörös téglás kremli ormon

szétterjesztve éjét,

mintha szíjjal, elszorítja torkom,

énekes gyönyörként.

 

Boldog vagyok! Nem lángolt ily tisztán

alkony még felettem.

Boldog vagyok! Mindent néked adván,

koldusként mehettem.

 

Mert én néked - ó, mély, ó, éj! - menten

értettem a szódat,

és hogy Múzsája vagy, felismertem,

Carszkoje Szelónak.

 

 

1916. június 22.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.bibl.u-szeged.hu

minimap