Cvetajeva, Marina: Аhmatovának 3. „Még egy hatalmas lendület…” (Ахматовой 3. «Ещё один огромный взмах…» in Hungarian)
Ахматовой 3. «Ещё один огромный взмах…» (Russian)Ещё один огромный взмах – И спят ресницы. О, тело милое! О, прах Легчайшей птицы!
Что делала в тумане дней? Ждала и пела… Так много вздоха было в ней, Так мало – тела.
Не человечески мила Её дремота. От ангела и от орла В ней было что-то.
И спит, а хор её манит В сады Эдема. Как будто песнями не сыт Уснувший демон!
Часы, года, века. – Ни нас, Ни наших комнат. И памятник, накоренясь, Уже не помнит.
Давно бездействует метла, И никнут льстиво Над Музой Царского Села Кресты крапивы.
23 июня 1916
|
Аhmatovának 3. „Még egy hatalmas lendület…” (Hungarian)Még egy hatalmas lendület - s a pilla bágyad. Ó, drága test! Ó, hamva egy könnyű madárnak!
Napok ködében merre, hol várt, énekelve? Oly sok volt sóhaja, de oly kevés a teste!
Emberentúli bája volt e szendergésnek. Angyalból, sasból egybeforrt e test, e lélek.
Alszik, de kórus hívja ma az Édenkertbe. Talán dalokkal démona nincs még betelve?
Órák, évek, korok. - Igen, üt majd az óránk. S emlékkövünk betűje sem emlékezik ránk.
A söprű rég saroklakó, és hízelegnek Múzsádnak, Carszkoje Szeló, csalánkeresztek.
1916. június 23.
|