This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Hviezdoslav, Pavol Országh: Odpadneme

Portre of Hviezdoslav, Pavol Országh

Odpadneme (Slovak)

Opadneme, jak ono choré lístie,
a ako tomu, takže ani nám
niet návratu späť k rodným výšinám;
kto klesol v hrob, ten sklesol navždy, iste.

Čo slávy, moci zjavy plamenisté?
Len vznikol vehlas, mizne k pustinám;
a slávy žiar tiež toľko ako plam,
čo v jeseň zahrá na zažltlom liste.

Veď krušné: — Žiješ? Trváš v nebezpečí.
Si istý? Zvečnels' smrti na korisť…
Ach, hrozné — až sa povedomiu prieči!
Pre zánik vzniknúť, ku odchodu prísť;
jak šťastný, čo to nevie, onen list!
Čo vravíš, duša? — Verím tvojej reči!



Uploaded byRépás Norbert
PublisherZlatý fond denníka SME / zlatyfond.sme.sk & docbook.tomasulej.sk
Source of the quotationDielo digitalizoval(i) Michal Garaj, Tomáš Sysel, Tomáš Ulej. / CCA-NonCommercial-NoDerivs 2.5 License

Lehullunk (Hungarian)

Lehullunk, mint a súlyos, sárga lomb.
Annyi esélyünk sincs, mint a levélnek,
hogy a zúgó magasba visszatérhet;
s ki sírba hullt -- örökre zárva van.

Mit ér a dicsfény, hírnév, hatalom?
Alig lobban fel - - a pusztába vész el;
hiába ragyog ezer cifra fénnyel - -
a görbe ősznek tikkadó alom.

Fájdalom: míg élsz - - csak abban a hitben,
hogy halálfia lettél! (Az levél!)
Ez ellen dúl a tudat, szellem, isten.
Jönni, hogy menjünk, menni, hogy kimúljunk;
boldog az ezt sem sejtő falevél.
- Mit mondasz, lelkem? - Hiszem, hogy megújulsz!



Uploaded byRépás Norbert
PublisherKozmosz Könyvek (Budapest)
Source of the quotationCseresznyevirágok balladája, Szlovák költők antológiája
Bookpage (from–to)106-107
Publication date

minimap