Koyš, Pavel: A mozgás dicsérete (Chvála pohybu in Hungarian)

Nakoniec ide o samotný pohyb
ako nás učí zem
Blahoslavená chvíľa keď nič nie je na mieste
Kam by sme sa dosvietili keby hlava slnka
prestala nás viesť
keby v nás neviditeľne nehorelo hélium
keby sa srdce nehýbalo v nás
ustavične dopredu
keby sme sa za ním výčitkou potu vliekli
bez stopy srdečnosti v sebe
Ide o ten pohyb keď more stúpa
k žiadostivým ústam oblohy
a potom vyvrie z pamäti horstiev
aby si na dlhej ceste tečenia času
zaslúžilo soľ
Chvála pohybu v ktorom si človek
zaslúži seba Ide o ten pohyb
nejde o to v sebe prezimovať
do jesene a neplodiť
Kým sa láva z jadra zeme vyjadrí
o našom zmysle
čaká ale nakoniec sa nikdy nezabudne
pohnúť
Keby sme sa nepohli k zrkadlám rána
ako vidieť čím sme boli včera
Ide o ten pohyb za nedočkavosťou hviezd
len v pohybe sme si istí
vesmírom pod nohami
Nekonečnom pravdy a pravdou
nekonečna

Végül is a mozgásról van szó
ahogy a Föld tanít
Dicső pillanat amikor semmi sincs a helyén
Hová is világítanánk ha a Nap feje
nem vinne előre
ha nem égne bennünk láthatatlanul
a hélium ha szívünk nem hajtana
állandóan előre
ha utána szemrehányás verejtékét cipelnénk
a szívélyesség nyoma nélkül
Arról a mozgásról van szómikor a tenger emelkedik
vágyódó szájjal a felhőkhöz
és aztán kibugyog a hegyek emlékezetéből
hogy az idő folyásának hosszú útján
megérdemelje a sót
A mozgás dicsérete, melyben az ember
megérdemli önmagát Erről a mozgásról
van szó s nem arról hogy magunkban
átteleljünk őszig és magtalan
Míg a láva a föld belsejéből feltör
érzékeinkben várakozik
de végül is sohase felejt el
mozdulni
Ha nem mozdulnánk a reggel tüköréhez
hogyan látnánk mik voltunk tegnap
A csillagok türelmetlen mozgásáról van szó
csak a mozgásban vagyunk bizonyosak
a mindenséggel lábunk alatt
Végtelen igazsággal és az igazság
végtelenségével