This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Lenko, Július: Az ember esti keresése (Večerné hľadanie človeka in Hungarian)

Portre of Lenko, Július

Večerné hľadanie človeka (Slovak)

Zase nás o deň ubudlo. Meriame sa znovu.
Nie dĺžkou tieňa, ale poznaním.
Čo poznali sme? Že neláska i láska
rovnako bolia. Sú pokrvné sestry,
a že keď jedna chradne, druhá smúti.
Múdrosť je v tom: pochopiť človeka,
jeho dych, pohľad, chôdzu, mlčanie,
jeho hnev, pieseň, nelásku i lásku.
Ale vo svete, zakrútenom do slov,
človek sa stratil. Je až kdesi na dne.
A potom stretneš nečloveka. Čo si mal zo stretnutí?
S motýľom áno, s potokom, stromom áno.
Ale ľudia sú radi neľuďmi. Hrany
si privlastňujú ako skaly, chlad v sebe
nosia ako jaskyne, pýchu ako orly, len občas
íver ich osudu ťa s nimi zosúrodní,
a vidíš, že si v nich. Spájaš sa s nimi
v hľadaní pravdy. Tá je zas v kope slov.
Odhŕňaš ich, neubúda, odvážaš, neubúda,
a v kostýme klauna stúpaš popri voze
v nádeji, že po odvezení hlušín
nájdeš rudu. Ale neustávaj.
Tak ako láska i neláska rovnako nás bolia
bratom pravdy je hnev.
Luna
sa zdvihla. Ručička na hodinách
zas opísala kruh. A to je pečať
pre zajtrajší deň s textom v kruhu: pracuj
Oči si umy kamilkami hviezd
a usni.
Modlitba:
O hnev prosím,
liečivý,
hnev šľachetný,
aby sme nespráchniveli
vo falošnom šiatri lásky.



Uploaded byRépás Norbert
PublisherSlovenský spisovateľ, Bratislava
Source of the quotationJúlius Lenko - Objatie
Bookpage (from–to)87-88
Publication date

Az ember esti keresése (Hungarian)

Újra fogytunk egy napot. Megmérettünk ismét.
Nem az árnyék hosszával, de a megismeréssel.
Mit ismertünk meg? Hogy a gyűlölet s a szeretet
egyaránt fáj. Vér szerinti testvérek ők,
s ha az egyik sorvad, bánkódik a másik is nyomban.
A bölcsesség: megérteni az embert.
Lélegzetét, nézését, járását, hallgatását,
haragját, dalát, szerelmét, gyűlöletét.
De e szavakba csomagolt világban
eltűnt az ember. Ott van valahol a mélyben.
S aztán találkozol vele. De mire való a találkozás?
A lepkékkel találkozni, az igen, a patakokkal, a fákkal.
De az ember gyakran embertelen. Kisajátítja
az éleket, mint a sziklák, magában hordja
a barlangok ridegségét, a sasok büszkeségét. Téged
csak néha azonosít velük a sors egy-egy szilánkja,
s látod, hogy bennük vagy. Társukká válsz
az igazság keresésében. S az igazság a szavak halmazában van.
Félre hányod a halmazt, s nem fogy, elhordod, akkor sem fogy,
bohócöltözékben lépkedsz a szekér mellett,
s reméled, hogy a felszín elhordása után
ércet találsz. De azért ne add fel.
Mint ahogy a szeretet s a gyűlölet egyaránt fáj,
az igazság testvére a harag.
Felkelt
a hold. Az óra mutatója
újból leírt egy kört. E kör a holnapi napra
szóló pecsét, a pecséten szöveg: dolgozz.
A csillagok kamillájában mosd meg a szemed,
aztán szenderedj el.
Ima:
Haragért könyörgök,
gyógyító,
nemes haragért,
hogy ne korhadjunk el
a szerelem hamis sátorában.



Uploaded byRépás Norbert
PublisherMadách Könyv- és Lapkiadó n.v., Bratislava
Source of the quotationJúlius Lenko – Válogatott versek
Bookpage (from–to)104-105
Publication date

minimap