Kováč (Slovak)
Kováč podkúva koňa.
Drží v ruke kopyto,
ktoré sa zospodu podobá
zvädnutému listu.
Pec sa trasie,
plamene prúdia.
Kliešte žeravejú pri studni,
ale chladná voda je hlboko.
A kováč vbíja klince ako blesky.
Ešte horia zvädnuté listy,
vietor je dymom poznačený,
keď koňa odvádzajú
podkutého.
Ide, nedotýka sa zeme,
kopytá mu svietia v tme.
Publisher | Štefan Strážay: Kováč; vydala LITA – Slovenská literárna agentúra, Bratislava 1986 |
|
A kovács (Hungarian)
A kovács lovat patkol. Patát tart kezében, mely alulról elszáradt levél látszatát kelti.
Vibrál a kályha, lángnyelvek szele szalad. A kútnál izzik a fogó, de mélyen lapul a hideg víz.
A kovács villámként veri be a szögeket.
A száraz levelek még lángokban, a füst megbélyegzi a szelet, mikor megpatkolva vezetik ki a lovat.
Megy, nem érinti a talajt, patái sziporkát vetnek a sötétben.
|