Bellman, Carl Michael: Fredman episztolái No 25 (Fredmans epistel No 25 in Hungarian)

Som är et försök til en Pastoral i Bacchanalisk smak, skrifven vid Ulla Winblad s öfverfart til Djurgården.

Blåsen nu alla,
Hör böljorna svalla,
    Åskan går.
Venus vil befalla,
    Där Neptun rår.
Simmen Tritoner,
Och sjungen milljoner
    Fröjas lof;
Svaren Postiljoner
    I Neptuns hof. -  -  - Corno 
Se Venus i sin pragt,
Kring hänne hålla vakt
Änglar, Delphiner, Zephirer och Paphos hela magt;
Vattu-Nympher plaska kring
    I Ring. -  -  - Corno

Foglarna titta
Och fiskarna spritta
    Ur sit rum;
Gastarna de sitta
    På hafvets skum;
Vädrena susa,
Sig böljorna krusa,
    Bugna ner;
Skyarna bli ljusa,
    Och Solen ler. -  -  - Corno
Venus på fältet är,
Snäckan som hänne bär,
Sirad med Vimplar och Blomster, den gula vassen skär;
En Triton med Solhatt stor
    Nu ror. -  -  - Corno

Dån hörs från logen,
Och säden fullmogen
    Blixtrar nu;
Göken gal i skogen
    Så matt Kuku;
Kråka och vipa
Nu näbbarna slipa,
    Flyga snällt;
Pan han tar sin pipa,
    Och blåser gällt. -  -  - Corno
Hjortarna stångas, slåss;
Älgarna fly som bloss;
Glimmande, Simmande, Venus hon lemnar sin Caross,
Går in i Palemons Tjäll
    I quäll. -  -  - Corno 

Venus du täcka,
Fritt lemna din snäcka
    Vid vår strand;
Lustan sku vi väcka
    Med glas i hand.
Ach! mina Vänner,
Hvar en af Er känner
    Mina drag;
Blåsen goda männer,
    Valdthornen tag. -  -  - Corno
Du Ulla Winblad kåt,
Gunga i Roddar-båt.
Du är vår Venus, Mamseller, Gesäller gör din ståt;
Stig i land på Paphos ö,
    Min mö. -  -  - Corno

Om denna Parken,
Rår Kärleks Monarken
    Och en Kung;
Djurgåln heter marken;
    Stöt Valdthorn, sjung!
Sjung til exempel
Om Fröjas små Tempel
    Som här stå,
Med uråldrig stämpel
    Och Måssa på. -  -  - Corno
Sjung här om Jungfru-mord,
Om hur en Brud blir gjord, 
Hur under Valdthorn hon kämpar och spritter på et bord.
Ulla Winblad, ingen skymf,
    Min Nymph. -  -  - Corno

Nig nu och buga,
Träd in i min stuga,
    Dansa om.
Fröjas barn ä sluga;
    Kom Ulla kom.
Hör du ej suset?
Si Värden i huset
    Fader Berg;
Valdthornet och kruset
    Ge Gubben färg. -  -  - Corno
Djurgårds Herdinna snäll!
Här är Palemons Tjäll;
Här ser du herdar som ragla båd morgon, middag, qväll,
Herdar utan lamb och får.
    Gutår! -  -  - Corno

Blås Musikanter
För Ulla galanter
    Och förnäm.
Skira Engageanter,
    Och Diadem!
Putsa Chignonen,
Och sväng Roberonden
    Vid och stor.
Blåsen i Portgången
    Et ståtligt Chor. -  -  - Corno
Dyrka Cupidos namn;
Öpna din varma famn;
Pusta och flåsa och flämta och blekna som en hamn.
Hjertat klappar, Pulsen går,
    Han slår. -  -  - Corno

Sjungom nu alla!
Lät kärlek befalla
    Våra lif;
Lät oss Spelmän kalla
    Til tidsfördrif;
Svalkom vår tunga,
Och låtom oss sjunga
    Glädje-sång;
Dansa gamla, unga
    Nu på en gång. -  -  - Corno
Nympher och friskt Calas,
Vällust i blod och glas,
Sömniga ögon, friskt hjerta, Fioler, Sång och Bas
Hvar Epistel innebär
    Och lär. -  -  - Corno

Bacchikus hangulatú pasztorálféle Ulla Winblad djurgårdeni átkelése alkalmából

Kürt szava zengjen,
És rengjen a tenger,
       Zúgj, vihar!
Vénuszt ünnepeljen
       Neptúni kar!
Rajta, tritónhad!
A himnuszi szózat
       Zengje ma
Freját, s te ekhózzad
       Neptun-pulya!       < Kürt >
Jön Vénusz, nézd e nőt
       Testőrei között:
Angyalok és zefirek s a Paphos-fik őrzik őt
Nimfa fürdik és örül
        Körül.                  < Kürt >

Nézi madárraj,
Hogy szökken az árral
       Halcsapat;
Hullám taraján a
       Kimérahad.
És mit a szél tép,
A vízen a tajték
       Omlatag;
Kivillan a kék ég,
       Mosolyg a nap.      < Kürt >
Most Vénusz elvonult,
       Zászlók és koszorúk
Hintaja díszei, nyílik a nádban sárga út;
 Kalpagos triton neszez:
       Evez.                  < Kürt >

Dörren az ég, s lám:
Vetésen a villám
       Fénye gyúlt;
Halkan szól a szilfán
       Szelid kakukk.
Varju s a bíbic,
E két fura bikfic
       Szárnyra kél;
Sikongat a síp is,
       Most Pán zenél.       < Kürt >
Öklelnek szarvasok,
      A dámvad elrobog.
Vénusz a partra kiúszik, hintóját hagyva ott,
S Palemon lakába lép
       Ma még.                  < Kürt >

Hagyd el a kagylót,
Szép Vénusz, a partok
       Várnak itt;
Égi kéjre kancsók
      Nektárja szít.
Drága barátok,
Isméritek áldott
        Lényemet.
Fújjátok a vásott,
       Vén kürtöket!       < Kürt >
S Vénusz-lány Ulla, ott
       Ringassanak habok!
Ámori had: Kicsi szotykák s bakák az udvarod.
Vár Paphos, hogy partra fuss,
         Cicus!                  < Kürt >

Ámor a gazda
S királyom e gazdag
       Park felett.
Harsona, te zengd a
       Djurgårn nevet!
Példa okának
E fréjai tája,
       Dús mezőt,
Roskadt falu házat
       Mohos tetőt!       < Kürt >
Szüzesség-elmulást,
      Asszonnyá avatást,
Kürt szava közben az asztallapon ficánkolást!
Bánod, Ulla, kedvesem?
      Sosem!                  < Kürt >

Lépj a lakomba,
Bókolva, hajolva,
       S táncra föl!
Lányka, légy okoska,
      Jöjj, Ulla, jöjj!
Hallga a lombot!
Gazdánk az a bomlott
       Berg koma;
A kürtöt, a korsót
       Markolja ma.       < Kürt >
Pásztorleányka, itt
       Palemonod lakik:
Tántorog este a pásztor, de részeg délben is,
Bárha birkanyája sincs.
     Kocints!                  < Kürt >

Fúdd, muzsikus hát!
No nézd csak az Ullát:
       Mily kecses!
Diadémja új, s ládd:
       Csipkéje fess!
Tű van a kontyon,
A szoknya forogjon
      Szerteszét!
Töltsön kapuboltot
       Be kürtzenéd!       < Kürt >
Ámor nevét imádd
      Forró öled kitárd,
És elalélj, kifehéredj, lihegj, hajad ziláld!
Vért az érbe lök s beszív
        A szív.                 < Kürt >

Mind föl a dalra!
Vet Ámor uralma
      Ránk igát;
Fújjatok, szivem ma
      Vigadni vágy;
Kezdd a vidor dalt,
És hűtsd le a borral
      Torkodat;
Az ifju s a mord agg
      Hadd ropja csak!       < Kürt >
Nimfák és dáridó,
     Bor- s vérnek kéje jó,
Álmos a szem, de a szív friss, és húzza a vonó:
 Erről szólt episztolám,
         No lám.                  < Kürt >