Tranströmer, Tomas: Útban a fény (Ljuset Strömmar In in Hungarian)

Utanför fönstret är vårens långa djur

den genomskinliga draken av solsken

rinner förbi som ett ändlöst

förortståg – vi hann aldrig se huvudet.

Strandvillorna flyttar sig i sidled

de är stolta som krabbor.

Solen får statyerna att blinka.

Det rasande eldhavet ute i rymden

transjorderas till en smekning.

Nedräkningen har börjat.

Tavaszi csodalény ablakunk előtt:

napfény-sárkány hullámzik-tekereg

mint egy végtelen HÉV-kocsisor -

nem is láttuk a fejét.

A parton magabiztos tarisznyarákokként

karéjba sereglő villák.

Meglepetten hunyorgó szobrok.

Az űrből érkező lángok

simogatássá szelídülnek a földön.

Megkezdődött a visszaszámolás.