Frankopan, Fran Krsto: A korcsmárosleány meg a két katona (Divojka kerčmarka zna voljit junaka in Hungarian)
Divojka kerčmarka zna voljit junaka (Croatian)Dva junaka skup se obljubihu, viru davši, lipo pobratihu. U bratinstvu pojdu drugovati, na pazaru konje kupovati. Al je sriča vreda namirila na divojku ka je kerčmarila; u liposti vridna biše ljube, u dragosti te junačke službe. Ter joj pojdu druga govoriti: Bi l' se dala, divojko, ljubiti za prijazan i spenzu junačku? Nemoj skratit milost divojačku. Nato mi se grohotom nasmije, čašu vina gizdavo napije. Jednomu je zdravicu napila, a drugomu čašu naklonila: Ni vas moči jednako ljubiti, po vridnosti pravo ugoditi; veče vami na izbor ostavljam, tko je friži, tomu se ojavljam. Pobratini kad to bihu čuli, divojku su na stran utisnuli: Vira t' naša, divojko ljublena, vsaki nas je tverđi od kamena; gdi se jedan uzda preskočiti, tu i drugi neče pogerditi; veče skušaj kak je koji čverstan, po tom sudi tko je bolje verstan.
|
A korcsmárosleány meg a két katona (Hungarian)Jóbarát lett két vitéz katona, megfogadták, nem válnak el soha. Két hű pajtás meg is indult menni, vásárokon jó lovakat venni. A szerencse vitte-csalta őket, egy korcsmárosleányhoz vetődtek. Szép volt a lány, kedves és vidám volt, két vitéz szív egyszerre fellángolt. Mondtak neki kedves, szép szavakat: Szerelemre add meg nekünk magad, kedvességből, vitézek pénzéért, ne tagadd meg magad tőlünk! – kérték. Erre a lány felnevetett, töltött, egy pohár bort ott rájuk köszöntött, felköszöntőt mondott az egyikre, másikra csak borát emelintve: „Kettőt ki tud egyformán szeretni, értéküket szerbe-számba venni? A választást rátok bízom én hát: aki frissebb, az kapja a szép lányt." A két pajtás, mikor ezt hallotta, a kedvesnek ím, ezeket mondta: Hej, te szép lány, azt mondjuk mi néked: mind a kettőnk kőnél is keményebb. Hol az egyik reméli, hogy győzhet, ott a másik ugyanolyan hős lesz. Tégy te próbát: ki-ki milyen kemény, így ítéld meg: ki a különb legény!"
|