This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Sebestyén Péter: Negyedik bornholmi elégia

Portre of Sebestyén Péter

Negyedik bornholmi elégia (Hungarian)

Szikla sziklán remeg. Emlék és feledés feszít

horgonyt belé. Hazatért? Megérkezett? Évszakok

örök halála, megfejthetetlen –

Pereg bőréről a higanyos idő. Egy eldobott kő

akarta így (vagy egy másképp-teljes világ), ami

lavinát görgetett fölfelé, lefelé –

Már a tenger se háborog.

 

Megint ugyanúgy: az elhagyott kőfejtők összes

kavicsát mintázza újra, amik – káprázat ez! –

nem készítenek sem bizonyosságot, sem gyönyörű

aritmetikát, csak a valaha-volt valóság minden

megnyílt pillanatát –

A nem-perelhető anyag öleli őt.

 

A földeknek vége itt. Nem tanítható a szél, a kő,

a fű egy emberi hangra sem, s a férfi boldog így.

Beledől a tajtékból kihajló éneklő éjszakába.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationSebestyén Péter

Related videos


minimap