Koltz, Anise oldala, Magyar életrajz
 |
Életrajz
Anise Koltz költőnő 1928-ban született Luxemburg-Eichben. Francia, német és luxemburgi nyelven ír. 1963 és 1974 között megszervezi (majd húsz év műszünet után újraindítja) a Mondorfi Költészeti Napokat, amelyeknek többek között az akkor még kevésbé ismert Thomas Bernhardt vagy Alain Bosquet is meghívottja. Családanyai hivatása, három gyermeke mellett németül kezd publikálni, majd férje halála után meghasonlik e nyelvvel, és franciára "vált". A párizsi Mallarmé Akadémia tagja, magáénak tudhatja a luxemburgi kormány díját (1962) a francia Claude Sernet-, Jean Malrieu-, illetve Blaise Cendrars-díjat (1981, 1991 és 1992) és a Strugai Nemzetközi Költőfesztivál díját (1994) egyaránt. 1996-ban elnyeri a Batty Weber-díjat, hazája legrangosabb irodalmi kitüntetését. Kötetei lakonikus, többnyire a személyes gyász, létfájdalom és metafizikai vívódás motívumait feldolgozó szövegekből álló szvitek. Tucatnyi, olykor kétnyelvű verseskönyve látott napvilágot, köztük a Fragments de Babylone (Babiloni töredékek, Fagne, 1974), a Souffles sculptés (Kőbe faragott leheletek, Guy Binsfield, 1988), a Chants du refus I-II. (A lemondás dalai, Phi, 1993 és 1995) vagy a Le mur du son (Hangokból épült fal, Phi, 1997). Válogatott verseit a Le paradis brule-ben (Ég a Paradicsom, Différence, 1998) gyűjtötte egybe.
http://www.inaplo.hu/nv/200111/index.html
(Az oldal szerkesztője: P. T.)
