Szologub, Fjodor Kuzmics (Фёдор Сологуб) (1863–1927) Művek   hu ru

Életrajz

Szologub, Fjodor Kuzmics eredetileg Tyetyernyikov (Szentpétervár, 1863 - Leningrád, 1927). Egyszerű származású, korán meghalt apja szabó volt, anyja egy gazdag pétervári család szakácsnőjeként dolgozott. A Pedagógiai Intézetben tanult, majd vidéken matematikát tanított. 1892-ben Péterváron kapott tanári állást, itt került kapcsolatba a szimbolizmus vezéregyéniségeivel, D. Merezskovszkijjal és Zinaida Hippiusszal. Első regénye, a Nehéz álmok ( magyarul 1897-ben jelent meg) már eredeti tehetségéről tanúskodott, második regénye, az Undok ördög (1907; Makai I., 1986.) megalapozta hírnevét. Ugyanakkor kezdte kiadni legkedvesebb írását, azt a trilógiát, amely végső formájában Teremtett legenda címen látott napvilágot. Regényeivel egy időben verseket is publikált: a Költemények (1896 és 1904), a Tűzkör (1908). Az individuális létezés bűvkörének, a sors eleve elrendeltségének kényszere motiválta a mitologikus formák iráni érdeklődését, de ugyanez a tudat avatta a rombolás és romlás individuális mítoszainak és az egész emberi világ kikerülhetetlen pusztulásának a költőjévé. Számos elbeszélése és drámája (A halál diadala, 1908) a halálról és erotikus témákról szól, és verseihez hasonlóan démonikus jellegű. Az 1917-es októberi fordulat csaknem lehetetlenné tette számára az alkotást és a megjelenést. 1921-ben hiába kérvényezte külföldre távozását. Felesége és írótársa, Anasztászia Csebotarevszkaja öngyilkos lett. 1923-ig még megjelennek verseskötetei, később azonban fordításokból él.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)