Santillana, El Marqués: Egy boresi lányka (La mozuela de Bores Magyar nyelven)
La mozuela de Bores (Spanyol)Mozuela de Bores, allá do la Lama, pusom'en amores.
Cuidé qu' olvidado amor me tenía, como quien s'havía grand tiempo dexado de tales dolores que más que la llama queman amadores.
Mas vi la fermosa de buen continente, la cara placiente, fresca como rosa, de tales colores cual nunca vi dama, nin otra, señores.
Por lo cual:«señora» le dixe, «en verdad la vuestra beldad saldrá desd'agora dentr, estos alcores, pues meresce fama de grandes loores».
Dixo:«cavallero, tiradvos afuera: dexad la vaquera passar al otero; ca dos labradores me piden de Frama, entrambos pastores».
«Señora, pastor seré si queredes: mandarme podédes, como á servidor; mayores dulçores será á mí la brama que oyr ruyseñores.»
Asy concluymos el nuestro proçesso sin facer exçesso é nos avenimos. É fueron las flores de cabe Espinama los encobridores.
|
Egy boresi lányka (Magyar)Egy boresi lányka a Lamán is túlról, gyujtott újra lángra.
Azt hittem, feledtem végleg a szerelmet, s effajta keservek elmultak felőlem végre-valahára, mert ég a szív rútul, mint száraz fa lángja.
Ámde észrevettem gyöngyömet, a karcsut, kellemetes arcut, rózsamódra frissen, aki színre-szálra uraim, olyan, hogy nem volt soha párja.
Szólítám: „Szenyóra, ezentúl a híred és gyönyörüséged, szállni fog ragyogva, akárki meglássa, száll e dombokon túl, világ csodájára!"
„Lovag - mondta erre - szedd a sátorfádat, és a pásztorlányt hadd, menjen fel a hegyre; két pásztor is várja kezem a falumból, melynek neve Fráma."
„Hát pásztor leszek, szenyóra, ha ez kell, rendelkezz szivemmel, leszek béresed: szebb lesz nekem már a bőgés az akolbul mint a csalogánydal."
Igy hát rendje s módja szerint egyességre léptünk és jó végre tértünk a dologra. És az Espináma lett immár azontul csókunk titkos ágya.
|