Bertrand, Aloysius: Az Éjszaka Gáspárja - A kéz öt ujja (Gaspard de la Nuit - Les Doigts de la main Magyar nyelven)

Une honnête famille où il n'y a

jamais eu de banqueroute, où personne

n'a jamais été pendu.

La parenté de Jean de Nivelle.

Le pouce est ce gras cabaretier flamand, d'humeur goguenarde et grivoise, qui fume sur sa

porte, à l'enseigne de la double bière de mars.

L'index est sa femme, virago sèche comme une merluche, qui dès le matin soufflette sa

servante dont elle est jalouse, et caresse la bouteille dont elle est amoureuse.

Le doigt du milieu est leur fils, compagnon dégrossi à la hache, qui serait soldat s'il n'était

brasseur, et qui serait cheval s'il n'était homme.

Le doigt de l'anneau est leur fille, leste et agaçante Zerbine qui vend des dentelles aux dames

et ne vend pas ses sourires aux cavaliers.

Et le doigt de l'oreille est le Benjamin de la famille, marmot pleureur, qui toujours se trimballe à

la ceinture de sa mère comme un petit enfant pendu au croc d'une ogresse.

Les cinq doigts de la main sont la plus mirobolante giroflée à cinq feuilles qui ait jamais brodé

les parterres de la noble cité de Harlem.

Tisztességes család,

közülük senki sem ment csődbe

és nem is akasztottak fel senkit.

Jean de Nivelle rokonsága.

A hüvelykujj testes, flamand kocsmáros, vaskos és csúfondáros humorával ajtajában pipázik, ő a

márciusi dupla sör tanítómestere.

Mutatóujj a felesége, száraz, hatalmas, mint a tengeri csuka, már hajnal óta csépeli a szolgálót,

akire féltékeny, és simogatja a flaskát, amelybe szerelmes.

Középső ujj a fiuk, bárddal durvára lenagyolva, katona lenne, ha nem volna kocsmáros, és ló

volna, ha nem lenne ember.

Gyűrűsujj a lányuk, az ügyes és ingerlő Zerbína, aki csipkét ad el a hölgyeknek és nem ad el

mosolyt a lovagoknak.

Kisujj a család Benjaminja, sírós kölyök, lóg mindig az anyja kötényén, mint csöppség egy óriás

szoknyáján.

A kéz öt ujja a legcsodálatosabb ötszirmú viola, mely valaha is díszítette

nemes Harlem város virágoskertjét.