Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Weöres Sándor: I vinduets firkant (Csillag (Az ablak négyszögében) Norvég nyelven)

Weöres Sándor portréja

Csillag (Az ablak négyszögében) (Magyar)

            Az ablak négyszögében

csillag  alvad

            fekete égen

egy percet megformál a tompa fény

sötéten áradnak a fák

lombban messzi tenger énekel

a szél függönybe döfi homlokát

           zárt perceden kívül

           csillagod elragad

a kerten tajtékozva átfolyik a végtelen

de a szobában összegyűlt a tér

sarkokban elmerül

karszék piros hajlásain

átlátszón szétterül

mosdókancsó indázó kék nyakán

          egyhelyben fölrepül

          gyürüd az asztalon

  gyertya mit nem lehet eloltani

a szigetet paskolja az éj

tárgyak hullámverését

süket héjukban hallani

          ablakkeretben alvadón

          mélybe csügg a szomoruság

te mennyek ábrás könyve

a teljes fényü ősi létben

érintésre becsukódtál

de szemem tovább fut a fedélen

          ahogy e csillag vándorol

          sok éve előtti sugarában

          pillantás parttalan ürébe



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://epika.web.elte.hu/doktor/ret_et.pdf

I vinduets firkant (Norvég)

                 I vinduets firkant

størkner   en stjerne

på den mørke himmel

det matte lys gir form på et minutt

trærne strømmer mørkt

det fjerne hav synger i løvet

vinden stanger sin panne mot gardinen

               utenfor ditt tillukkede minutt

river din stjerne deg bort uendeligheten

flyter skummende gjennom haven

men altet er samlet i værelset

det synker ned i hjørnene

det brer seg gjennomsiktig ut

på de røde bøyningene av lenestolen

det flyr opp uten tilløp

på vannmuggens blå slynghals

               din ring på bordet

               et uutslokkelig levende lys

natten dasker mot øya

tingenes bølgeslag

høres i deres egne stumme skall

               størknende i vindusrammen

               henger sorgen ned i dypet

du billedbok av himmelen

som lukkedes av en berøring

i urtilværelsens fulle lys

mens øynene fortsatt dveler på din perm

               slik denne stjerne vandrer

               i sin egen lysår-stråling

               i blikkets endeløse rom. 



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.federatio.org/mi_bibl

minimap