Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Farkas Árpád: Anyám

Farkas Árpád portréja

Anyám (Magyar)

Esengett: maradjak. Útra kellett kelnem.
Hagyott egy darabka kéklő eget bennem.
Kifeszítettem és merre vitt az utam,
jó hazai földből belé Földet gyúrtam.
Benépesítettem tájakkal, arcokkal,
csikó tekintetű szomjas csillagokkal,
áldottak hitekkel, álmokkal az esték,
néha elringattak, néha vérem vették,
s megtértem csikorgó bolygómmal végtére,
görgetem, pörgetem: derüljön a fényre,
anyám is hadd lássa...Szólítja is fiát:
"Eredj, lelkem, hozz egy ölnyi aprított fát.”



FeltöltőCsata Ernő
KiadóHargita Kiadóhivatal
Az idézet forrásaFarkas Árpád - Válogatott versek
Könyvoldal (tól–ig)6
Megjelenés ideje

minimap