Kukorelly Endre: Pasean, se sientan en el parque (Sétálnak, kiülnek a parkba Spanyol nyelven)
Sétálnak, kiülnek a parkba (Magyar)
Sétálnak, kiülnek a parkba, kijönnek, a Nap, a
Nap felé fordítják az arcukat, leülnek, le- fekszenek a fűre, járkálnak a bokrok között, halkan beszélgetnek, lassan, egymás mellett, néha nevetnek is, valaki élesen nevet, vagy ücsörögnek egy padon, nézik a vizet, a kis szelet a vízen ahogy fodrozódik, megállnak a fák alatt, valami madárhang, micsoda erős illatok, hogy van-e ott ő, és hogyan legyen, bűzös és piszkos és rohadt, hogy végül is mindegy, mivel játszanak, aztán a rügyeket vizsgálják, megtapogatják a fák törzsét, ezekről beszélgetnek vagy hallgatnak, a fákról, bokrokról, hogy az miféle fű, a vízről, a Napról meg a szélről, ezekről. |
Pasean, se sientan en el parque (Spanyol)Pasean, se sientan en el parque, salen, el sol: viran la cara hacía el sol, se sientan, se acuestan en la hierba, andan entre los arbustos conversan en voz baja, caminan lentamente uno al lado del otro también a veces ríen, alguien se ríe estrindentemente o están sentados en un banco, miran el agua esa pequeña brisa sobre el agua, que lo riza, y se paran bajo los árboles, alguna voz de pájaro y qué perfumes más fuertes, es que hay Dios o como sea, que fétido, sucio y podrido es todo y al fin de cuentas da lo mismo con qué juegan. Luego examinan los tallos, palpan el tronco de los árboles, y hablan o se callan de los árboles, de los arbustos, de la hierba que está allá, y del agua, del sol, y del viento, de todo esto.
|