Minerul (Román)
în strădanii nebune surp stânci de cărbune pentru-o pită de tăciune...
am uitat să mai râd... de bună seamă plânsul mi-e hâd... trupul mi-e gol, blidul mi-e gol, brațul se face tot mai domol...
pe-o zi de ger, ca asta, mi-am dus sub pământ nevasta... copiii, galbeni ca ceara, mi i-a-ngropat, pe-amândoi, primăvara...
surp stânci de cărbune, prin pustii galerii, pentru-o pită de tăciune... și-s tot mai nătâng, tot mai urât în praful ce mă strânge de gât. Feltöltő | P. Tóth Irén |
Kiadó | Filum |
Az idézet forrása | József Attila Műfordításai |
Megjelenés ideje | 1998 |
|
A bányász (Magyar)
erőlködve, mint akit szél ért, sziklát fejtek, vájom a szén-ért, egy darab üszög kenyérért.
Elfeledtem a nevetést... a sírás fakó arcomon biztosan undorító... testem csupasz, tálam csupasz, karom lassú lett, lábam is az...
egy fagyos napon, mint ma, de régen, föld alá fektettem feleségem... gyermekeimet tavasszal temettem, viaszsárgák voltak mindaketten...
sziklát fejtek, vájom a szén-ért puszta aknákban egy darab üszög-kenyérért... mind esetlenebbül, mind rútabban, a torkom szorongató vastag porban.
Feltöltő | P. Tóth Irén |
Kiadó | Filum |
Az idézet forrása | József Attila Műfordításai |
Megjelenés ideje | 1998 |
|