Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Nabokov, Vladimir: Der Hauptstadt (Столице Német nyelven)

Nabokov, Vladimir portréja

Vissza a fordító lapjára

Столице (Orosz)

Цепи огней желтовато-лиловых…
Алая точка, скользящая вдаль…
Волны стальные в гранитных оковах…
Звезды колеблют все ту же печаль.

Где-то смеются и где-то тоскуют;
Здесь же пустыня и тени могил;
Только безумно друг друга целуют 
Облики снов у гранитных перил.

Нет… это люди. Увидеть их надо
Ближе… В их страсти я счастье найду…
.  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  
Бледные губы и тусклые взгляды…
Жутко и больно… Я тихо пройду…



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://home.arcor.de

Der Hauptstadt (Német)

Gelb-violett leuchten Lichterketten …
Pupurner Punkt, der im Fernen verschwimmt …
Stahlblaue Wellen im steinernen Becken.
Flackernde Sterne: Schmerz, der da blinkt.

Irgendwo lachen sie, dort tönt ein Jammern;
Hier in der Öde sind Schatten des Grabs;
Nur wie Verrückte küssen einander
An Steingeländern sich Traumbilder ab.

Nein … es sind Menschen. Näher ich rücke …
In ihrer Lust wird auch Glück mir zuteil …
.  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  
Blassrote Lippen und leblose Blicke …
Schmerzlich bedrückend … Still geh ich vorbei …



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://home.arcor.de

minimap