This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

The page of Borovský, Karel Havlíček, Hungarian biography

Image of Borovský, Karel Havlíček
Borovský, Karel Havlíček
(1821–1856)

Biography

(1821 – 1856)
Publicista, költő.
Jómódú kereskedőcsaládban született, Borovában, mely után később a Borovský utónevet felvette. Először papnak készült, de hamarosan összeütközésbe került egyházi feljebbvalóival és kizárták a papi szemináriumból. Ezután az írói pálya felé fordult, s igazi szláv hazafiként a szláv folklórt és történelmet tanulmányozta. 1942-ben körutat tett Galíciában és a Felvidéken, 1943-ban pedig Moszkvába utazott, ahol házitanítói állást kapott. Itt betekintést nyerhetett az orosz irodalmi életbe, nagy hatással voltak rá például Gogol művei, ugyanakkor megdöbbentette az oroszországi elmaradottság és a cári önkény. 1944-ben hazatért, majd Prágába költözött, hogy végre az irodalomnak szentelje magát. Sorra jelentette meg különböző folyóiratokban az oroszországi útjáról szóló beszámolókat, melyeket halála után, 1886-ban, összegyűjtve is kiadtak ’Oroszországi képek’ (Obrazy Rus) címmel.
Nagy feltűnést keltettek szellemes irodalmi polémiái, melyekben támadta az előző írónemzedék színvonaltalan, öncélú hazafiaskodását. Merész, kritikus hangvételű írásai egyre több olvasót vonzottak, s 1846-ban szerkesztői állást ajánlottak neki a kormány lapjánál, a Prágai Újság-nál (Prážské noviny). Havlíček ugyan szépírónak készült, de később a modern politikai újságírás kiemelkedő művelőjének bizonyult. 1848-ban saját, független folyóiratot indított Nemzeti Újság (Národní noviny) címmel, melyet 1850-ben betiltottak, de néhány hónap múlva már újabb lappal a Slovan-nal jelentkezett. A következő évben ezt a lapot is betiltották, őt pedig a tiroli Brixenbe deportálták, ahol viszonylag szabadon élhetett, de a várost nem hagyhatta el. Később felesége és lánya is követte, de elszigeteltségét így is nehezen viselte. Keveset írt, de ebben az időszakban születtek meg költészetének legkiválóbb alkotásai: a „Lávra király” (Král Lávra), a ’Tiroli elégiák” (Tyrolské elegie) és a „Szent Vlagyimir keresztsége” (Křest sv. Vladimíra) című verses szatírák.
1855-ben végre hazatérhetett, de továbbra is rendőri őrizet alatt tartották. 1856-ban tuberkulózisban halt meg. Nĕmecký Brod – a város, ahol felnőtt – az ő tiszteletére később a Havličkův Brod nevet kapta. 
Literature ::
Translation ::

minimap