Krolow, Karl: Siegreiche Vegetation

Damals fiel auf,
Dass den Kindern ihr Spielzeug
Leid wurde.
Sie rauften Büschel wilder Narzissen.
Die Katzen
Stellten fremden Gewächsen nach.
Die Augenblicke unterschieden sich
Voneinander wie rote und weiße Geranien.
Das Leben verlor
Sein Selbstbewusstsein.
Es glich der Zartheit
Einer Hundepfote.
 
Die Vegetation siegte in Blättern,
Die unter die Blusen krochen.
Man verschenkte Sträuße
Unbekannter Blumen oder Schatten
Alter Bäume.
Und die Schönheit verging
Hinter langen Wimpern.
Der Anblick der Pflanzen
Machte Brust und Hüfte
Überflüssig.

Akkoriban feltűnt,
Hogy a gyermekek elúnták
Játékszerüket.
Csomószámra szaggatták a vad-nárciszokat.
A macskák
Idegen indákra vetették magukat.
Úgy különböztek egymástól a pillanatok.
Mint vörös és fehér gerániumok.
Az élet elvesztette
Öntudatát -
S esendő lett,
Mint egy kutya lábnyoma.
 
A vegetáció győzött a lombban.
Mely a blúzok alá kúszott.
Az emberek csokrokat ajándékoztak
Ismeretlen virágokból, vagy vén fák
Árnyékából.
És a szépség elenyészett
A hosszú szempillák mögött.
Elbűvölt a növények bujasága
S a mell s a csípő
Fölöslegessé vált.