Rilke, Rainer Maria: A rózsa (Die Rose in Hungarian)

Die Rose hier, die gelbe,

Gab gestern mir der Knab’;

Heut trag’ ich sie, dieselbe,

Hin auf sein frisches Grab.


Die Rose ist seit gestern

Noch immer hold und schön,

So ganz wie ihre Schwestern

Im Hag und auf den Höh’n.


An ihren Blättern lehnen

Noch lichte Tröpfchen — schau!

Nur sind es heute — Tränen,

Und gestern war es Tau . . . .

A rózsát ezt, a sárgát

egy fiútól kaptam;

s ma e rózsát, az árvát

friss sírjára raktam.

A rózsa tegnap óta

ott áll még oly szépen,

úgy mint a többi rózsa

kinn a kerítésen.

A zöld levélen lejjebb

az egy kis vízcsepp ott,

ma már az egy könnycsepp, mi

tegnap még harmat volt.