Velestinlis-Feraios, Rigas (Ρήγας Βελεστινλής-Φεραίος) (1757–1798) Works   hu el

Biography

Rigasz Velesztinlisz-Fereosz (1757–1798) A görög szabadság első mártírja a thesszáliai Velesztino (ókori Pherai) faluban született. Valódi neve Konsztandinosz Kiradzisz. Írói tevékenysége a preromantika korai prózai alkotásainak fordításával kezdődik. Ezekből a fordításokból a szabadságharc előtti években egész irodalom születik. Egyidejűleg ír egy Fizikai florilegium-ot és fordítja Montesquieu A törvények szelleme című művét (ez kiadatlan maradt). Elhagyta Bukarestet, ahol a fejedelem titkára volt, Bécsbe ment, s teljesen a forradalom ügyének szentelte életét. Mint Koraiszt, őt is áthatják a francia forradalom eszméi. (A történeti kutatás számára azonban nyitott kérdés alkotmánytervezete jakobinus forrásainak s jakobinus kapcsolatainak problémája. Ezek a kapcsolatok is források kimutathatnák szorosabb kapcsolatait, sőt talán együttműködését is a magyar jakobinusokkal, akik ebben az időben bécsi központjukban épp ismert alkotmányuk kidolgozásán fáradoznak, és ugyanolyan összeesküvést szőnek.) Bécsben Rigasz megszervezi a hazája felszabadulására alakuló első titkos társaságot. Ihletője lesz az első, ott kiadott görög folyóiratoknak. Nagy aktivitással folytatja kiadói-felvilágosító is irodalmi munkásságát sok felvilágosult és lelkes hívével együtt. Több éves kitartó munkával elkészítette Görögország térképeit. A Harci induló (görögül Thuriosz), amely verssoraival is zenéjével Bécsből indul el az egész görögséghez hódítóútjára, nem egyszerűen forradalmi vers, hanem egyidejűleg verses forradalmi kiáltvány, amely a felkelés programját foglalja magában. Nemcsak a görögökhöz fordul, hanem valamennyi török igában élő néphez, s felhívja őket, zúzzák szét a zsarnokságot, és alkossanak együtt egy szabad, demokratikus államot. 1797-ben nyomtatja ki a Forradalmi kiáltvány-t, amely magába foglalja a Forradalmi kiáltványt, az Emberi jogok nyilatkozatát, a balkáni népek köztársaságának alkotmányát és a Harci induló-t is. Érettnek látva a helyzetet, elindul Görögország felé, meghirdeti a felkelést. Az osztrák rendőrség Bécsben elfogja és átadja a törököknek, akik Belgrádba viszik, és ott hét társával, hét legodaadóbb munkatársával együtt megölik. (Közülük kettő pesti görög.)

Rigasz költeménye, noha hiányzik belőle az igazi esztétikai szépség, lendületénél és indulatánál fogva mégis a forradalmi költészet remekműve. Mind prózai, mind verses műveinek nyelve természetesen az élő nyelv, az újgörög közös nyelv. Ez is hozzájárult művének óriási hatásához, nemcsak Görögországban, hanem a többi balkáni országban is.

Részletesen lásd:

http://www.jamk.hu/ek/folyoirat/folyoirat/limes/2005_4.pdf

(Editor of this page: P. T.)