Heaney, Seamus: Glanmore: Szonettek I (Glanmore Sonnets I in Hungarian)
|
Glanmore Sonnets I (English)Vowels ploughed into other: opened ground. The mildest February for twenty years Is mist bands over furrows, a deep no sound Vulnerable to distant gargling tractors. Our road is steaming, the turned-up acres breathe. Now the good life could be to cross a field And art a paradigm of earth new from the lathe Of ploughs. My lea is deeply tilled. Old ploughsocks gorge the subsoil of each sense And I am quickened with a redolence Of farmland as a dark unblown rose. Wait then…Breasting the mist, in sowers’ aprons, My ghosts come striding into their spring stations. The dream grain whirls like freakish Easter snows.
|
Glanmore: Szonettek I (Hungarian)Hang szánt a hangba: feltörik a földet. Húsz elmúlt év legenyhébb februárja Barázdán meggyűlt köd. Mélységes csöndje Távolból riad traktorok zajára. Utunk gőzöl, lélegzenek a hantok. Ezt a kivésett domborművet itt Bejárni jó, tapodni völgyet-dombot, Míg ugaromat mélyig művelik. Ekék falják a talajt. Az érzékek Elülnek bennem, illatával éleszt A leendő rózsa, a sötét gubó. Várni kell... Jönnek, ködzáport kavarva Kísérteteim a tavaszi partra. Porzik az álom, mint húsvéti hó.
|