Bécquer, Gustavo Adolfo: Rima II
Rima II (Spanish)Saeta que voladora cruza, arrojada al azar, sin adivinarse dónde temblando se clavará;
hoja que del árbol seca arrebata el vendaval, sin que nadie acierte el surco donde a caer volverá;
gigante ola que el viento riza y empuja en el mar, y rueda y pasa, y no sabe qué playa buscando va;
luz que en cercos temblorosos brilla, próxima a expirar, ignorándose cuál de ellos el último brillará;
eso soy yo, que al acaso cruzo el mundo, sin pensar de dónde vengo, ni adónde mis pasos me llevarán.
|
Rímek II (Hungarian)Vaktában kilőtt nyílvessző, kit egy íjász elrepít, és nem sejti, hogy remegve mikor minek ütközik;
száraz levél, a faágról szélrohamtól leesik, sír-barázda merre várja, porral elkeveredik;
órjás hullám, viharoknak korbácsai kergetik, gördül, nem tudja, miféle messzi partot keres itt;
fény, vibráló bűvkörökben ragyog, kihuny, szétesik, vajon melyik kör az első, és az utolsó melyik;
ez vagyok én, tévelyegve járok világ végeig, vándor, ki nem tudja, honnan indul s hová érkezik.
|