Messze, messze (Hungarian)
Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon.
Olaszhon. Göndör fellegek, Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok.
Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.
Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: harapni friss a levegő.
Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak
Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang.
Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, labdatér, mért legelőkön nyáj kövér.
Svédhon. Csipkézve hull a fjord. sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek.
Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha! Source of the quotation | MEK |
|
Ďaleko...ďaleko... (Slovak)
Španielsko. Pestré sukne lúk.
Na minarete tiene. Hluk.
Doňa si vyšla na balkón.
V súmraku pod balkónom don.
Taliansko. Aj obloha
je ukradnutá - od boha.
Vrie voda fontán. Lacný flirt.
Z mramoru amor. Vôňa mýrt.
Grécko. Tie rumy v údolí.
Z vrchov sa večne kúdolí.
Povetrie husté, pustá zem.
Pastieri stáda ženú sem.
Švajčiarsko. Kamzík. Závrať z tmy.
Lanovka. Majer nad mrakmi.
Ľadovce. Výkrik: ichuchú!
Zahryznúť chce sa do vzduchu.
Nemecko. V starých domoch hriech.
Drevené steny, ohne striech.
Vývesné štíty: piť a jesť.
Mešťania tuční. Úzkosť z ciest.
Francúzsko. Ľudia veselí.
Ulice v bielej košeli.
Výklady ako obrazy.
Z tej krásy ma raz porazí.
Anglicko. Mosty. Ranná hmla.
Komíny čierne od mala.
Kaštiele, parky, ihriská.
Krajina geometrická.
Švédsko. Z hôr voda rúti sa,
kým priehrady ju utíšia.
Vysoké stromy pri mori.
A obor s obrom hovorí.
Koľko miest, koľko ľudí v nich,
koľko je krajín vzdialených,
ktoré už nikdy neuzriem –
ak neprídu len za mnou sem!
Source of the quotation | 1975, Ostrov a more, Tatran |
|