Babits Mihály: Ďaleko...ďaleko... (Messze, messze in Slovak)

Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon.

Olaszhon. Göndör fellegek,
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
harapni friss a levegő.

Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak

Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.

Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, labdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.

Svédhon. Csipkézve hull a fjord.
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.

Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!

Španielsko. Pestré sukne lúk.
Na minarete tiene. Hluk.
Doňa si vyšla na balkón.
V súmraku pod balkónom don.

Taliansko. Aj obloha
je ukradnutá - od boha.
Vrie voda fontán. Lacný flirt.
Z mramoru amor. Vôňa mýrt.

Grécko. Tie rumy v údolí.
Z vrchov sa večne kúdolí.
Povetrie husté, pustá zem.
Pastieri stáda ženú sem.

Švajčiarsko. Kamzík. Závrať z tmy.
Lanovka. Majer nad mrakmi.
Ľadovce. Výkrik: ichuchú!
Zahryznúť chce sa do vzduchu.

Nemecko. V starých domoch hriech.
Drevené steny, ohne striech.
Vývesné štíty: piť a jesť.
Mešťania tuční. Úzkosť z ciest.

Francúzsko. Ľudia veselí.
Ulice v bielej košeli.
Výklady ako obrazy.
Z tej krásy ma raz porazí.

Anglicko. Mosty. Ranná hmla.
Komíny čierne od mala.
Kaštiele, parky, ihriská.
Krajina geometrická.

Švédsko. Z hôr voda rúti sa,
kým priehrady ju utíšia.
Vysoké stromy pri mori.
A obor s obrom hovorí.

Koľko miest, koľko ľudí v nich,
koľko je krajín vzdialených,
ktoré už nikdy neuzriem –
ak neprídu len za mnou sem!