József Attila: Tus cabellos son mis dedos… (Hajad az ujjamé… in Spanish)

Hajad az ujjamé, a szoknyád alatt

Ámulva búvik a szivem

S zizegve hull a naptár levele.

Vén küszöböm sír, mint a gyerek,

Amikor jössz, hogy többször gyere.

Erős csapatban régi napjaim

Elfúlva rágják a fülem -

Bennünket mért nem csókoltál belé?

És nem értik, hogy sápadtak, buták,

Hogy fényük nem lehet a szemedé!

1926 nyara

Tus cabellos son de mis dedos, bajo tus faldas

se esconde, asombrado, mi corazón,

y las hojas del almanaque caen zumbando.

Cuando vienes, llora como un nino

mi viejo umbral, para que vengas otra vez.

Mis antiguos días, en grupo cerrado,

muerden sofocados mis orejas:

¿por qué, al besarla, no nos dejaste en ella?

!Y los días no comprenden que son pálidos y tontos

y que sus luces no pueden ser de tus ojos!