Az újságokból már csak az
időjárásjelentést.
(A sporthíreket régebben sem.)
Egy pohár vizet kér.
Mindennek már csak
utóíze van.
Az se legyen.
Tükörbe néz,
olyan szögből mégpedig,
ahonnan ő nem látszik.
Okafogytáni lét.
Nem vet véget neki
– hisz vége van.
(A tükörben egyébként
másfél törülköző, egy nikkelezett fémrúd,
s egy boyler széle látszik.
A szomszéd szobában
egy nő számítógépel,
akit szeret.
Este valószínűleg,
vagy inkább majdnem biztos:
még elmennek valahová,
beülnek egy (vagy több) valamire
ő meg ő,
vagyis ők.
Egy nő. Egy férfi.)
