Braet, Mark: A kimerült szárnyak (De vermoeide vleugels in Hungarian)
|
|
De vermoeide vleugels (Dutch)vogels als woorden ze ontvliegen me ze kennen hun eigen nest
maar het donker verhaal van de kamers mijn handen bewegen erover als een vertelling ontvalt aan mijn mond
alles wordt zwijgen alles lijkt zwart als een klaproos bij avond
dus schijnbaar van kleur en van teder bewegen in genezende wind tot ik terugkeer langs mijn wegen en me terugvind bij de vermoeide vleugels van mijn stem
|
A kimerült szárnyak (Hungarian)A madarak, mint szavak, elszöknek tőlem, ismerik a saját fészküket.
De a szobák sötét története fölött a kezem úgy mozog, mint egy mese röppen el az ajkaimról.
Minden elnémul, minden elfeketedik, mint este a pipacs.
Láthatóan kifestve, és a gyógyító szél szárnyain gyengéden ringatózva, míg vissza nem térek saját útjaimon és meg nem lelem magam újra saját hangom kimerült szárnyaival.
|
