Încheiere (Romanian)
Pământ impadurit, ne revedem Din ce în ce mai rar langa izvoare, Dar spune-mi, nu iti sunt la fel de dragi Salbaticele pasari calatoare? Peste straine asezari lumesti Duc cate-un fulg de-al tau, un cânt din tine, Si mor cu tine-n inimile lor Când le frang zborul gloantele haine. Eu n-am să uit c-aici am ras intai, Ca am strigat intaia-njuratura, Ca am gustat din scorburi faguri dulci Ori gustul lacrimii sarate-n gura. Stangaci, iubind aici intaia oara, Ti-am spus, când nu-i spusesem inca ei... Tu mi-ai vegheat incovoiat asupra-mi Intaii sovaielnici pasi ai mei.
Copiii cresc si unii se despart De cei ce le-au dat viata din iubire. Plecarile din tine-n alte lumi Să nu le iei nicicand drept despartire. Când eu gresesc ori mă stropesc noroaie, Mă chemi si eu la tine vin tiptil, Si-n fosnetul luminii din frunzisuri Mă faci din nou nevinovat copil. Uploaded by | Csata Ernő |
Source of the quotation | www.romanianvoice.com |
|
Befejezés (Hungarian)
Erdős táj, egyre ritkábban Találkozunk a forrásoknál, De mondd, még mindig oly kedves Neked a sok vándormadár? Viszik idegen tájak fölé Pelyheidet, lényed dalát, És szívükben veled múlnak el, Mikor a repülés széttöri tollaikat. Nem feledem, itteni első nevetésem, Az itt kiáltott első káromkodásom, S az odúkból ízlelt lépes mézet Vagy sós könnyeim ízét a számon. Ügyetlenül, először itt szeretkeztem, Te tudtad, mikor neki nem mondtam még el... Te vigyáztad fölém görbülve Első, tétova léptem.
A gyerekek nőnek és némelyek elválnak Azoktól, akik szerelemből életet adtak nekik. A másvilágra szakadást lényedből Ne vedd semmiképp elválásnak. Mikor hibázok vagy sárral befröcskölnek, Hívj és nesztelenül hozzád jövök, És a lombozat zizzenő fényében Leszek újra ártatlan kölyök.
Uploaded by | Csata Ernő |
Source of the quotation | saját |
|